Monoblokkos hőszivattyú - A jelen és a jövő megoldása a fűtésrendszerekben, HMV előállításban

Hogyan épül fel a berendezés, és mire használható a monoblokkos hőszivattyú?

A monoblokkos hőszivattyúkat fűtésrendszerekhez és használati melegvíz előállításához telepítik. A készülék egy olyan levegő-víz hőszivattyú, amelyben a hőtermeléshez szükséges alkatrészek egyetlen kompakt egységben vannak elhelyezve. Nagyban eltérnek az osztott/split rendszerű hőszivattyúktól, ez abban jelenik meg, hogy nincsen szükség külön hűtőközeg-vezetékekkel ellátott egységekre. A berendezés alkotóelemei a kompresszor, az elpárologtató, az expanziós szelep és a kondenzátor is egy egységben van kombinálva, a szerkezet teljes mértékben elzárja a hűtőkört a külvilágtól.

A monoblokkos levegő-víz hőszivattyú a külső levegőből vonja el a hőt fűtéshez és használati melegvízhez. A hőenergiát hűtőközegnek továbbítja, és felhasználhatóvá teszi a fűtési rendszerben. A kitermelt hőenergiát a kondenzátor továbbítja a fűtővíznek. A meleg víz a puffertartályba, osztó-gyűjtőbe áramlik, a hideg víz pedig visszafolyik. A hőszivattyú működése reverzibilis (megfordítható), így a monoblokkos hőszivattyút hűtésre is használhatjuk. Ehhez a folyamathoz a berendezés elektromos áramot használ.

A mai kor modern monoblokkos hőszivattyúi a szerkezetükbe integrált inverterrel rendelkeznek. Az inverteres technológiának köszönhetően teljesítményüket mindig az adott ingatlan aktuális igényéhez igazítják, legyen szó családi házról, irodákról vagy ipari létesítményekről. A rendszer folyamatosan szabályozza a kompresszor fordulatszámát, és jelentősen energiát takarít meg.

Mekkora teljesítményű monoblokkos hőszivattyú a jó?

A monoblokkos hőszivattyúk esetén is célszerű mindig tervek alapján kiépíteni a fűtésrendszert, akárcsak a gázkazánok vagy egyéb hőtermelő berendezések esetén. Épületgépész tervező felmérése és kiírása alapján meg lehet határozni a monoblokkos hőszivattyú szükséges teljesítményét, hiszen ezek az értékek rengeteg tényezőtől függnek, mint például a ház falazata, az ingatlan hőszigeteltsége, a fűtésrendszer típusa (radiátor, padlófűtés, mennyezethűtés?), nyílászárók típusa és méretei, tetőszerkezet, és így tovább.

A monoblokkos hőszivattyúk elérhetőek széles teljesítménytartományban, egészen az 5 kW-tól a nagy méretű, nagyobb felhasználáshoz ideális 17 kW-ig, vagy akár a 35 kW igényig.

Monoblokk hőszivattyú telepítése

A levegő-víz hőszivattyú a külső levegőt használja hőforrásként, a berendezést ezért kint, az ingatlan közvetlen közelében kell elhelyezni, ezzel jelentősen növelve a beltéri gépház vagy háztartási helyiség térkapacitását, jobban ki lehet használni a teret. A külső telepítésű monoblokk hőszivattyú a régi épületek esetében is rendkívül jó megoldást biztosíthat a fűtésre és melegvíz előállításra, hiszen ott a fűtési rendszer korszerűsítésénél, átépítéseknél, felújításoknál a szabad helyek korlátozottak.

A monoblokk kialakításnak köszönhetően a telepítés egyszerűen és könnyen elvégezhető, természetesen célszerű mindig hozzáértő szakemberre bízni a feladatot. A készülék alá teherhordó alapot szükséges készíteni úgy, hogy az majd elbírja a viszonylag nehéz berendezést ( 100-300 kg is lehet ). A hőszivattyú csatlakozásait össze kell kötni az előremenő és visszatérő fűtéscsőhöz. Egy kültéri monoblokk hőszivattyúval a hűtőkör és a fűtőkör közötti hőátadás az épületen kívül a kültéri egységben történik.

Kültéri telepítés esetén nagyon fontos ügyelni az épülettől való elhelyezés távolságára. A hőszivattyú telepítési helye a lehető legközelebb legyen a gépházhoz, háztartási helyiséghez, ahonnan a fűtéscsövek tovább futnak. A kültéren lévő csövek hosszának növekedésével fennáll annak a veszélye, hogy a rajtuk átfolyó víz megfagy, szóval minden esetben szigetelni kell a csővezetékeket. Továbbá fontos betartani a kültéri telepítésű monoblokk hőszivattyúknál a hatályos szabályokat arra értendően, hogy hová telepíthetőek, például, hogy mekkora távolságra kell lennie egy szomszédos ingatlantól, növényzettől, egyéb akadályozó tényezőktől.

Mennyire hatékony a monoblokkos hőszivattyú?

A monoblokkos hőszivattyú hatékonysága különösen magas, ha padlófűtésrendszerrel van összekötve. A padlófűtés alacsony hőmérsékletű vízzel ( max. 40-45°C előremenő ) működik, amely tökéletesen illeszkedik a hőszivattyúk optimális működési tartományához. Ennek köszönhetően a hőszivattyú kevesebb energiát használ a kívánt hőmérséklet eléréséhez, ami jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket és növeli a rendszer hatékonyságát. A monoblokkos kialakítás ráadásul egyszerűbb telepítést és karbantartást tesz lehetővé, mivel minden fontos alkatrész egy egységben található. Ez a kombináció fenntartható és gazdaságos megoldást nyújt a modern fűtési igényekre.

A monoblokkos hőszivattyú hatékonysága radiátoros fűtésrendszerrel összekötve is kedvező, bár kihívásokat jelenthet a magasabb vízhőmérséklet igénye miatt ( 70-75°C előremenő ). A hőszivattyúk optimálisan alacsonyabb hőmérsékletű vizet termelnek, míg a radiátorok hatékony működéséhez magasabb hőmérséklet szükséges. Ezen különbség áthidalására a rendszer megfelelő méretezése és a radiátorok hőleadó képességének növelése szükséges. Egy korszerű hőszivattyú és radiátoros rendszer kombinációja csökkentett energiafelhasználással működhet, főleg, ha jól szigetelt épületben alkalmazzák. Az eredmény hatékony és környezetbarát fűtési megoldás lehet, bár kissé alacsonyabb hatékonysággal, mint padlófűtés esetén.

Ami a HMV-t illeti, a monoblokkos hőszivattyú hatékonyan állít elő használati melegvizet, kihasználva a környezeti hőenergiát. Előnyei közé tartozik az alacsony energiafogyasztás, a környezetbarát működés és az egyszerű telepítés. Ezenkívül csökkenti a fűtési költségeket és hozzájárul a fenntartható életmódhoz.

A monoblokkos hőszivattyú előnyei – miért éri meg befektetni egy monoblokkos hőszivattyúba?

Ezeket a készülékeket kompakt kialakítás jellemzi, ebből adódóan gyors és költséghatékony lehet a telepítés. Helytakarékos kialakításának köszönhetően az ingatlan beltérben több hely marad egyéb eshetőségekre, jobban kihasználható a rendelkezésre álló beltér. Mivel kültéri monoblokkos hőszivattyúról beszélünk, nincs zajforrás a házban, komfortosabbá téve ezzel a nappalokat és éjszakákat egyaránt, csendes üzemmód jellemzi a monoblokkos hőszivattyúkat. Alacsony karbantartási költségek jellemzik, valamint környezetkímélő működést garantál például a gázkazánokkal szemben. Megfelelő kivitelezés mellett magas megbízhatóságot, hosszú élettartamot garantál a családi házak, irodaházok, ipari létesítmények számára is. Kimondottan ajánlott a telepítése azok számára, akik rendelkeznek megújuló elektromos áramforrással, például napelemrendszerrel.

Természetesen vannak hátrányai is a monoblokkos hőszivattyúknak, ilyen például az, hogy nagyobb a kültéri egység helyigénye mint a split rendszer esetén. Korlátozott a telepítési rugalmasság, hiszen közel kell telepíteni a meglévő vagy újonnan kiépítésre kerülő gépházhoz az adott ingatlan esetén. Fagyveszély fenyegeti a hosszú fűtőcsöveket télen, ha nem megfelelő a szigeteltségük.

Konklúzió

Összességében kijelenthető, hogy a monoblokkos hőszivattyúk a jelen és a jövő megoldásai a fűtésrendszerek hőtermelő berendezéseire, és/vagy a használati melegvíz előállítására. Aki azon gondolkozik, hogy hőszivattyút szeretne alkalmazni bármilyen célra, előtte mindenképp érdemes tájékozódni minden téren ezekről a hőszivattyúkról mielőtt bárki vásárlásra adná a fejét, ugyanis a költségeket tekintve magasabb összegre kell számítani egy hőszivattyús rendszer kiépítésénél. A relatív magas beruházási költségek viszont hosszú távon megtérülnek, hiszen mind komfortban, mind környezetvédelem, mind rezsi költségek tekintetében egy kedvező rendszert lehet kiépíteni a monoblokkos hőszivattyúkkal.